Intézménymutató:
Legfelsõbb Vedelmi Tanacs /Consiliul Suprem de Aparare a Tarii CSAT/
1997. január 6.
Emil Constantinescu államfő vezetésével jan. 7-én Bukarestben, a Cotroceni-palotában rendkívüli ülést tartott a Legfelsőbb Védelmi Tanács. Az ülésen megvitatták a szakintézmények által összeállított jelentést a korrupcióról és a szervezett bűnözésről. E jelenségek annyira súlyosak, hogy magát a nemzetbiztonságot veszélyeztetik, nyilatkozta Constantinescu elnök. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./ A korrupció elleni küzdelem céljából külön szervezetet hoznak létre, Constantinescu elnök vezetésével. - Emil Constantinescu elnök jan. 8-i tévébeszédében kíméletlen harcot hirdetett a korrupció, a feketegazdaság, a lopás és a csalás ellen. Egyedül a csempészek évi 500 milliárd lejtől fosztják meg az államot, hangsúlyozta. Az államfő a lakosság támogatását kérte a korrupcióellenes hadjárathoz. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./ A Legfelsőbb Védelmi Tanácsot /LVT/ a 39/1990. dec. 13-i törvény hozta létre "az ország védelmével és az állambiztonsággal - úgy békeidőben, mint háború idején - kapcsolatos tevékenységek szervezésének és egységes irányításának céljából..." Az LVT "végrehajt bármely más feladatot a nemzetvédelem és az állambiztonság tekintetében.". A törvény kimondja, hogy az LVT "által elfogadott határozatok kötelezőek az ország állampolgáraira, valamint mindazon intézményekre és egységekre, amelyek tevékenységére vonatkoznak." Ez rendelkezés ellentétes az alkotmánnyal, állapította meg Gabriel Andreescu és Renate Weber közös tanulmánya. - A LVT irányítja a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ tevékenységét, amely "Románia nemzetbiztonságára vonatkozó információkra szakosodott" /14/1992-es számú törvény/./Gabriel Andreescu, Renate Weber: Nacionalizmus és jogállami stabilitás Romániában /megjelent a bukaresti székhelyű Nemzetközi Kutatások Központja kétnyelvű - román és angol - időszakos kiadványának első számában, 1995-ben. - magyar fordítása: Magyar Kisebbség /Nagyvárad/, 1996/3. sz./
1997. március 5.
Márc. 6-án ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács, a titkosszolgálatok - Román Hírszerző Szolgálat, Külföldi Hírszerző Szolgálat és a minisztériumi titkosszolgálatok - tevékenységét elemezték. Az ülésről márc. 7-én kiadott közlemény szerint megállapították, hogy e szolgálatok 1996. évi tevékenysége megfelelt a Legfelsőbb Védelmi Tanács által jóváhagyott irányelveknek, az általuk foganatosított intézkedések a nemzetbiztonságot fenyegető egyes veszélyek elhárítására vezettek. Emil Constantinescu elnök javaslatára szakértői csoportot hoznak létre a Legfelsőbb Védelmi Tanács működésére vonatkozó új törvényjavaslat előkészítésére. Elhatározták, hogy a megfelelő parlamenti bizottságokkal folytatott konzultáció után benyújtják a törvényhozásnak Románia katonai stratégiájáról szóló tervezetet. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./
1997. június 17.
Román Legfelsőbb Nemzetvédelmi Tanács jún. 13-i ülésén megvitatta Románia nemzetvédelmi stratégiáját, amely tartalmazza a belső és külső kockázati tényezők rendszerét. Nemzetbiztonságát a román állam saját eszközeivel, de az európai és euroatlanti térség államaival együtt valósítja meg. A stratégiát Emil Constantinescu elnök a parlament elé terjeszti. Emil Constantinescu elnök a washingtoni döntéssel kapcsolatban /hogy csak három országok veszik fel az első körben, Románia kimarad/ kijelentette: meg kell érteni, hogy Lengyelország és Románia csatlakozása nélkül a jelenlegi geopolitikai helyzetben a NATO kibővítése elképzelhetetlen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./
1997. augusztus 22.
Hargita, Kovászna és Maros megye, valamint néhány más erdélyi helység békéjének megőrzése érdekében Funar, Kolozsvár polgármestere a Legfelsőbb Védelmi Tanács összehívását követeli Emil Constantinescu államelnöktől, hogy a testület rendelje el a szükségállapotot. Erre az RMDSZ és Magyarország szélsőséges, románellenes akciói adnak okot. /Funárkodás. = Brassói Lapok (Brassó), aug. 22-28./
1997. szeptember 1.
A Legfelsőbb Védelmi Tanács szept. 1-jei rendkívüli ülésén Emil Constantinescu államelnök kijelentette, hogy Románia védelme képtelen teljesíteni egy sor nemzetközi vállalását, így például a boszniai békefenntartó erőkben való további részvételt, amennyiben a költségvetése 750 milliárd lejjel csökken. Victor Babiuc védelmi miniszter megerősítette, hogy Románia professzionális hadsereg megteremtésére törekszik, de 6-7 éven át még nem adja fel a kötelező katonai szolgálat gyakorlatát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./
1997. november 11.
A Kovászna megyei tanács állandó bizottsága Emil Constantinescu román államfőhöz, a szenátus és a képviselőház elnökeihez, illetve Victor Ciorbea miniszterelnökhöz intézett nyílt levélben tiltakozott a Kovászna és Hargita megyében élő magyarság elleni sajtókampány, politikusi nyilatkozatok ellen. A nyílt levél statisztikai adatokkal cáfolja azokat a vádakat, amelyek szerint a románságot elüldözik a két székelyföldi megyéből. Rámutat például, hogy a legutóbbi nyolc esztendőben a Kovászna megyében élő románság aránya 23,4 százalékról 25 százalékra nőtt. Egyes, a jelenlegi kormánykoalíció megbontásában érdekelt erők azonban irreális adatokat terjesztenek, mutat rá a Kovászna megyei vezető testület, hangsúlyozva: egyáltalán nem olyan a megyei románság helyzete, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanácsban kellene megvitatni és kiemelt országos programot kellene kidolgozni támogatására. - A hazai és a nemzetközi közvélemény félrevezetése merénylet Románia nemzeti érdekei ellen, és hamis képet fest az ország más megyéiben élő román lakosság szemében a magyarságról - mutat rá a megyei tanács, kifejezve reményét, hogy az állam vezetői véget vetnek a szélsőséges, nemzeti gyűlölködésre való, a román alkotmányban is tiltott uszításnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./
1998. február 13.
Febr. 13-án Emil Constantinescu államfő vezetésével ülést tartott a Legfelsőbb Védelmi Tanács, amely megvizsgálta a védelmi ipar helyzetét. A testület szerint a védelmi ipar javarészének állami ellenőrzés alatt kell maradnia. Az ágazat kulcsfontosságú nagyvállalatai az ezredfordulóig állami tulajdonban maradnak, csupán a RATMIL nevű hadiipari vállalatcsoport bizonyos kapacitásainak magánosításáról lehet szó. /MTI/
1998. február 16.
Emil Constantinescu elnök szerint az illegális bevándorlás veszélyezteti Románia nemzeti érdekeit, károsan befolyásolja az ország munkapiacát. 1997-ben több mint 36 ezer illegális bevándorlót találtak Romániában. Közülük körülbelül 30 ezren üzleti tevékenységgel, tanulmányi célokkal, vagy rokonlátogatással indokolták jelenlétüket Romániában, azonban nem hosszabbították meg tartózkodási vízumukat. Több mint négyezren viszont semmivel sem tudták indokolni romániai tartózkodásukat. Több mint 2200-an súlyos bűncselekményt követtek el Romániában. A Legfelsőbb Védelmi Tanács legutóbbi ülésén szigorító intézkedéseket sürgettek az illegális bevándorlás feltartóztatására, mert a nyugati országok bevándorlási szigorításai következtében fennáll annak a veszélye, hogy Romániában reked nagyon sok külföldi, akinek sem megélhetési, sem munkalehetősége nincs. /89 idegen gyilkos. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./
1998. április 25.
A Legfelső Védelmi Tanács ápr. 25-i - Emil Constantinescu államfő elnökletével megtartott - üléséről kiadott közlemény szerint senki nem számíthat kivételezett bánásmódra, akiről bebizonyosodik, hogy megszegte az ország törvényeit, ugyanakkor senkitől sem fogadható el, hogy büntetlenül rágalmazza az állam intézményeit. /MTI/
1998. április 27.
A román politikai közéletben nagy port kavart fel és egyre csak erősödik az ún. "cigaretta-botrány", melyet a múlt héten robbantott ki a sajtó és az utóbbi napokban legfőbb helyen foglalkozott vele. Az eddig kiderítettek szerint április 16-án este az Air Sofia bulgár légitársasághoz tartozó, ukrán személyzetű IL-76 repülőgép technikai leszállást kért az Otopeni-i katonai reptéren. Leszállás után a repülőből három nagykapacitású teherautóba pakoltak 13 milliárd lej értékű cigarettát, majd elhajtottak velük. Az ügyről egy névtelen telefonáló értesített több újságszerkesztőséget, a lapok által kezdeményezett kivizsgálásokat követően a vámügyőrség lefoglalta a csempészárut, az ügyészség pedig elindította a nyomozást a felelősök kiderítésére. A leleplezést követő rövid időn belül elkezdődtek a letartóztatások is, első áldozatok voltak Ioan Suciu, a katonai reptér parancsnoka, Dumitru Balan százados, a reptér ellenőrző központjának főnöke és egy cégtulajdonos. Az ügy súlyosságán az is emelt, hogy az egyik látszólagosan érintett személy a legfelsőbb hivatalosságok védelmét ellátó Õr- és Védelmi Szolgálat, a SPP /az egyik titkosszolgálat/ egyik tagja, Gheorghe Trutulescu ezredes, akit felfüggesztettek tisztségéből. Az ügyészség és a rendőrség mellett az ügyben nyomozást rendeltek el a parlament két háza, a hadsereg és a szállításügyi minisztérium is. Az egyébként is zavaros és egyre szerteágazóbb ügyet csak tovább zavarta Emil Constantinescu a Legfelsőbb Védelmi Tanács április 25-i ülését követő nyilatkozata, mely szerint az egész akció meg volt rendezve, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ így akart leleplezni egy csempészhálózatot. A legtöbb sajtótermék szerint a rendelkezésre álló adatok alapján viszont ez közel sem lehet igaz, az esemény csak kis része egy régóta működő csempészetnek, melynek szálai a hatalom legfelsőbb szintjeiig érnek. /Romániai Sajtófigyelő, ápr. 27./
1998. május 5.
Emil Constantinescu államfő máj. 4-én elnöki rendelettel kinevezte a SPP új vezetőjét, Anghel Stefan Andreescu dandártábornok személyében, akit arra utasított, 15 napon belül terjesszen elő tervet a Legfelső Védelmi Tanács elé a SPP átszervezéséről és megreformálásáról. Az SPP a vezetők védelmére szolgáló, 1600 főt számláló titkosszolgálat, az ország egyik legnagyobb biztonsági szervezete. A cigatettacsempészési ügy miatt került az SPP reflektorfénybe. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ Andreescu, az SPP új parancsnoka 1950-ben született, katonai akadémiát végzett, 1972-től a belügyminisztérium kiképző központjában dolgozott különböző posztokon, az 1989 decemberi fordulat után annak vezérkari főnöke volt, s több könyve jelent meg a román katonai doktrínákról, a terrorizmus elleni harcról, a belügyi képzésről, stb. 1997 februárjától a bukaresti 11. csendőrdandár parancsnoka volt, emellett továbbra is előadóként dolgozott a rendőrakadémián. /MTI, máj. 4./ Az SPP Románia kilenc titkosszolgálatának egyike. Elődje, Nicu Anghel, mint ismeretes, azért kényszerült ápr. 29-én lemondásra, mert ő volt az, aki a szolgálatban magas parancsnoki posztra nevezte ki az Otopeni katonai repülőtéren lezajlott április 16-i cigarettacsempészési akcióban kulcsszerepet játszó Trutulescu ezredest, volt katonai főiskolai osztálytársát. Anghel a botrány kirobbanása után szabadságot engedélyezett Trutulescu számára, amit az arra használt ki, hogy kereket oldjon. Az ezredest vasárnap országos hajsza után elfogták, és hétfőn az ügyben letartóztatott más személyekkel együtt kihallgatják. /MTI/
1998. május 8.
Máj. 8-án ülésezett a Legfelső Védelmi Tanács. A testület elnöke Emil Constantinescu államfő, tagja a miniszterelnök, továbbá a nemzetbiztonságban érdekelt valamennyi tárca és a titkosszolgálatok vezetői.. Az ülésről kiadott közlemény szerint az utóbbi hét esztendőben a csempészet olyan méreteket öltött Romániában, hogy az aláaknázza az ország gazdaságát és veszélyezteti az állam biztonságát. Csak az elmúlt hat évben leleplezett ügyekben több mint 1000 milliárd lej (jelenlegi árfolyamon 120 millió dollár) értékű csempészett cigaretta szerepelt. Az Otopeni repülőtéren legutóbb lezajlott csempészakció egy nemzeti hálózat "műve", amelynek nemzetközi elágazásai vannak - szögezte le a Legfelső Védelmi Tanács. Ilyen méretű csempészet nem folyhatott anélkül, hogy az utóbbi hat évben ne játszottak volna benne szerepet egyes személyek az állami intézményekből. A Legfelső Védelmi Tanács ezért felszólította az összes intézményeket, amelyeknek szerepe van a csempészet elleni küzdelemben, hogy végezzenek belső vizsgálatot és derítsék fel mindazokat, akik belekeveredtek az ilyen ügyekbe, függetlenül attól, milyen helyet foglalnak vagy foglaltak el az állami hierarchiában. Ugyanakkor a Legfelső Védelmi Tanács egy sor törvényhozási, közigazgatási és gazdasági-pénzügyi intézkedést javasolt a kormánynak a cigarettacsempészet radikális csökkentése érdekében. A katonai támaszpontokon ezentúl csak katonai tevékenység folyhat, és minden kereskedelmi szállítmánynak, beleértve a haditechnikai felszereléseket is, a polgári repülőterekre kell érkeznie. A kormány intézkedéseket fog hozni a határok biztonságának növelése érdekében és azért, hogy együttműködjék a szervezett bűnözés ellen küzdő bulgáriai, törökországi, görögországi és Moldova köztársasági intézményekkel. A Legfelső Védelmi Tanács foglalkozott azzal is, hogy Romániában különböző őrzőszolgálatok működnek, amelyek információk gyűjtésével, követéssel, vizsgálatokkal, beszélgetések lehallgatásával és videofelvételre rögzítésével, fizikai és jogi személyektől adósságok agresszív módszerek és zsarolás révén történő behajtásával foglalkoznak, ami kompromittálhatja az erre törvény által felhatalmazott intézményeket. Az esetek nagy többségében ezek a cégek a volt Securitate egykori tisztjeit foglalkoztatják. A törvényes előírásokat megszegve félkatonai elvek szerint működnek, információgyűjtéssel foglalkoznak egyes román és külföldi személyek javára és olyan emberi és műszaki lehetőségekkel rendelkeznek, amelyek révén a nemzetbiztonságot veszélyeztető titkos akciókat kezdeményezhetnek, olvasható a közleményben. A belügyminisztert felhatalmazták e szervezetek engedélyének felülvizsgálatára és szabálysértés esetén visszavonására, törvénysértés esetén pedig a felelősök bíróság elé állítására, az egyes politikai pártokhoz tartozó hírgyűjtő szervek tekintetében pedig a tanács parlamenti vitát javasol, a nemzetbiztonsági rendszer részét alkotó szervezeteket pedig utasította arra, hogy akadályozzák meg az információk kiszivárgását a belső ellenőrzés megszigorítása és a bűnösök példamutató felelősségr evonása révén. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./ A Legfelső Védelmi Tanács ülésén Vadim állításaira céloztak: Corneliu Vadim Tudor, a párt elnöke sajtóértekezletén megerősítette, hogy emlékiratban fordult egy sor nemzetközi szervezethez, köztük az Európa Tanácshoz. Ebben azt állította, hogy Romániában minden állami intézmény maffiózó típusú szervezetekkel fonódik össze, s név szerint vádolt több állami vezetőt, köztük Emil Constantinescu elnököt, akivel szemben, jelentette be, kezdeményezni fogja a felmentésére irányuló eljárás megkezdését is. /Brassói Lapok (Brassó), máj. 1./ A Legfelső Védelmi Tanács valótlan és rágalmazó állításoknak tartja ezeket a vádakat.
1998. május 22.
Máj. 22-én ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács. A testület elemezte a titkosszolgálatok működését. A tanács arról döntött, hogy a belügyminiszternek fel kell oszlatni a hatáskörébe tartozó titkosszolgálatot, a 0215-ös katonai egységet, amely 1990-ben alakult meg. Ugyanakkor a belügyminiszter létre fog hozni egy külön szolgálatot a korrupciós és más törvénysértő esetek kivizsgálására, amelyek belügyi alkalmazottakat érintenek és a rendőrség körében egy felderítő részleget létesítenek. Az őrzőszolgálat vagy testőrszolgálat /SPP/ nevű titkosszolgálat létszámát 23 %-kal csökkentik, s tevékenységét két héten belül átszervezik. Kiszivárgott hírek szerint a Legfelsőbb Védelmi Tanács támogatja az amerikai Bell Helicopters Dracula típusú helikopterének romániai gyártását. /Feloszlatott titkosszolgálat. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 25./
1998. június 29.
Jún. 29-én ülésezett a Legfelső Védelmi Tanács Emil Constantinescu államfő elnökletével. Elhatározták, hogy valamennyi olyan szervtől, amely egykori Securitate-dossziékat őriz - ide tartozik a Román Hírszerző Szolgálat, a Külföldi Hírszerző Szolgálat, a nemzetvédelmi és a belügyminisztérium - bekérik a testület tagjaira vonatkozó dossziékat és adatokat, mindazt, ami arra vonatkozólag nyújthat eligazítást, hogy voltak-e kapcsolataik a volt kommunista titkosrendőrséggel, a Securitateval ügynökként, esetleg annak tisztjeként, együttműködőként vagy informátorként. A képviselőházban hétfőn Vasile Lupu parasztpárti alelnököt, aki korábban úgy nyilatkozott, hogy - bár elutasította a Securitatenak informátori kötelezvény aláírását - azt vállalta, hogy a nemzetbiztonságot fenyegető veszélyekről tájékoztatja a titkosrendőrséget, azzal vádolták, hogy informátor volt. Lupu cáfolta ezt, közölte, soha semmilyen jelentést nem írt a Securitate számára és kijelentette, hogy ha az ellenkezőjére bárki világos bizonyítékot tud felmutatni, visszavonul a politikai életből. Sorin Lepsa, a parasztpárt képviselőházi frakcióvezetője javaslatára az alsóház egyhangúlag megszavazta, hogy a Román Hírszerző Szolgálat az őrizetében lévő dossziék alapján július 14-ig tegyen jelentést arról, hogy kiknél talált a képviselők sorában a volt Securitatehoz fűződő kapcsolatokat. Adrian Vilau demokrata párti képviselő, aki már elismerte, hogy informátori kötelezvényt írt alá, még ha nem is ártott senkinek, bejelentette, hogy lemond a külföldi hírszerzést ellenőrző parlamenti bizottság éléről - erre eddig nem volt hajlandó, bár pártja rögtön ezt kezdeményezte. Romániában továbbra sincs átvilágítási törvény, bár a szenátus a múlt héten több hónapos vita után Ticu Dumitrescu szenátor javaslata alapján elfogadott egy szabályozást - azonban annyi módosítással, hogy maga a szenátor visszavonta nevét a tervezetről. Az RMDSZ szenátorai megszavazták a törvényt, de szükségesnek tekintik, hogy a képviselőházi vitában majd kiigazítsák a felhígult előírásokat. MTI, jún. 29./
1998. július 1.
A Legfelső Védelmi Tanács elemezte az idei árvíz mérlegét és intézkedett a gyorssegélyről. Az árvíz 30 megyét sújtott, az összes kár elérte az 1000 milliárd lejt. Lakhatatlanná vált, illetve összedőlt 2526 lakóépület, több mint 10 ezer gazdasági épület. Életét vesztette 21 ember. Elpusztult 14.500 jószág, 1692 km mezei és megyei, 78 km országút rongálódott meg, az ár elsodort 734 hidat és pallót. /Elkészült az idei árvíz-katasztrófa mérlege. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 1./
1998. július 6.
A Legfelső Védelmi Tanács júl. 6-án a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ jelentése, a kormány a miniszterek írásos nyilatkozata alapján leszögezte, hogy egyik testület tagjai sem voltak a volt kommunista titkosrendőrség besúgói, nem működtek együtt a Securitatéval. - Radu Vasile miniszterelnök, aki az egészségügyi miniszter lemondására vezető Bárányi-ügyet követően kérte fel kormányának tagjait, hogy zárt borítékban nyilatkozzanak a Securitatéhoz fűződő múltbeli kapcsolataikról, most felbontotta a borítékokat. Mint Rasvan Popescu kormányszóvivő közölte, a kormány egyik tagja sem volt a Securitate informátora. Daniel Daianu pénzügyminiszter arról az általa már korábban is közölt tényről tájékoztatta a kormányfőt, hogy a SIE külföldi hírszerző szolgálat tisztje volt egy időben, de erről később maga lemondott. /MTI/
1998. július 31.
A Legfelső Védelmi Tanács Emil Constantinescu államfő elnökletével júl. 29-én ülésezett, megvitatták az ország nemzetbiztonsági stratégiájának korszerűsítését. Az időszerűsítést szükségessé tette a NATO bővítése, az Európai Unió Romániát is érintő biztonsági stratégiájának kidolgozása és az olyan új konfliktushelyzet, mint a kozsovói. Az új nemzetstratégiát Constantinescu fogja ismertetni a parlment őszi ülésszakán. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./
1998. augusztus 20.
Emil Constantinescu államelnök aug. 20-án fogadta Petre Romant, a Demokrata Párt és a szenátus elnökét. A találkozóra Petre Roman kérésére került sor. Roman előzőleg az államfőhöz írt levelében kérte: hívják össze a Legfelső Védelmi Tanácsot, hogy kivizsgálják pártja egyes vezetői ellen a sajtóban megjelent információkat. A sajtójelentések ugyanis korrupcióval, szervezett bűnözésben való részvétellel és idegen hatalmak kiszolgálásával vádolták meg a DP vezetőit. Constantinescu elzárkózott attól, hogy Petre Roman leveléről véleményt mondjon. Vasile Lupu parasztpárti alelnök szerint ez a DP-offenzíva kétségbeesett kísérlet arra, hogy megvédelmezze korrupt politikusait. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./
1998. október 3.
Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat, az SRI volt igazgatója egy perben eskü alatt vallotta, hogy 1996 novembere előtt a román hatalom tudott a Jugoszlávia elleni ENSZ-embargó folyamatos megszegéséről. Ion Iliescu volt elnök váltig tagadta, hogy tudott a Dunán titkokban Jugoszláviába szállított üzemanyagról. Magureanu viszont vallomásában kifejtette, hogy az SRI még annak idején jelentette a történeteket Iliescunak, Vacaroiu akkori miniszterelnöknek és a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak. /Magureanu vall. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), okt. 3-16./
1998. október 13.
Victor Babiuc védelmi miniszter kizárta annak lehetőségét, hogy a parlament ne hagyná jóvá okt. 14-én a Legfelső Védelmi Tanács azon döntését, hogy Románia "sürgős és előre nem látható esetekben" engedélyezi a NATO légierejének a román légtér használatát. Az ellenzéki pártok rendkívül éles hangnemben támadták a határozatot: a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja úgy foglalt állást, hogy a Legfelső Védelmi Tanács döntése az ország nemzeti érdekei ellen szól. Miközben a párt vezetője, Ion Iliescu a döntés utáni első nyilatkozatában még érthetőnek nevezte a tanács állásfoglalását, a párt szócsövének számító Dimineata okt. 13-i számában azt írta: a jelenlegi kormány, miután képtelen volt az országot a NATO-ba vinni, most egy beláthatatlan, katasztrofális következményekkel járó háborúba akarja sodorni Romániát. - Románia már háborúban áll - állapította meg okt. 13-i kommentárjában az Adevarul, amely interjút közölt a bukaresti jugoszláv nagykövettel. A jugoszláv diplomata kijelentette: Románia megsértette a két ország közti alapszerződést, és elveszítette az esélyt, hogy élhessen tárgyalási tőkéjével a koszovói konfliktusban. /Romániának a NATO és Milosevic között kell választania. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./
1998. október 14.
Okt. 14-én a román parlament megszavazta a Legfelsőbb Védelmi Tanács azon döntését, melynek értelmében "sürgős és előre nem látható esetekben" a NATO használhatja Románia légterét egy esetleges koszovói katonai NATO-beavatkozás esetén. Előzőleg, Ion Iliescu, a legfőbb ellenzéki párt, az RTDP elnökének vezetésével igyekezett megakadályozni a napirend megszavazását is. Eljárási kifogásokkal és a koszovói helyzettel kapcsolatos belgrádi megállapodással érveltek a téma napirendre tűzése ellen. Az ülés emiatt többször megszakadt, a plénum csak négyórás huzavona után tudott összeülni. Hosszas vita után végül 244 szavazattal 160 ellenében elfogadta a Legfelsőbb Védelmi Tanács arra vonatkozó javaslatát, hogy a NATO légiereje sürgős és előre nem látható esetekben használhassa az ország légterét. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./
1998. október 26.
A Román Legfelsőbb Nemzetvédelmi Tanács okt. 25-én, vasárnap megtartott ülésén úgy döntött: Románia egy szárazföldi megfigyelőcsoport mellett egy AN-30-as típusú felderítő repülőgéppel is részt vesz az EBESZ és a NATO koszovói felügyelő missziójában. A védelmi tanács volt elnökeként az ülésen részt vett Ion Iliescu, az RTDP elnöke is, aki az ülést követően hangsúlyozta: teljes mértékben egyetért a tanács döntésével, ugyanis ez összhangban van a koszovói válság békés megoldását szorgalmazó parlamenti határozattal. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), okt. 26., 197. sz./
1999. január 26.
Jan. 26-án ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT). Megállapították, hogy a bányászok akciója Románia nemzetbiztonságát fenyegette. A jan. 27-én kiadott nyilatkozat szerint a bányászjárás ideje alatt ért kár meghaladja a 130 milliárd lejt. Megvitatták a Belügyminisztériumban végrehajtott vezetőcseréket. Costin Georgescu, a Román Hírszerző Szolgálat igazgatója elmondta: szükségessé vált az állambiztonsági stratégia felülvizsgálata. A CSAT felszólította a kormányt, hogy dolgozzon ki megfelelő szociális védelmi programot. /A Legfelsőbb Védelmi Tanács kimodta. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./
1999. március 17.
Emil Constantinescu államfő a Legfelsőbb Védelmi Tanács /CSAT/ márc. 16-i ülésén új igazgatót nevezett ki az Õrző- és Védelmi Szolgálat élére, Constantin Neculai Stoina tábornok személyében, írta az Adevarul. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), márc. 17. 52. sz./
1999. június 21.
A Legfelső Védelmi Tanács jóváhagyta az új nemzetbiztonsági stratégiát, amelyet Emil Constantinescu elnök hamarosan a parlament elé terjeszt. Az új stratégia az ország biztonságát fenyegető legfőbb veszélyt a regionális és szubregionális konfliktusokban jelölte meg. A biztonsági veszélyek sorában a második helyen áll a nukleáris technológiák és anyagok terjedése. /Románia biztonságát a regionális konfliktusok veszélyeztetik leginkább? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./
1999. június 24.
Emil Constantinescu államfő jún. 23-án az új nemzetbiztonsági stratégiáról a parlamentnek címzett üzenetében hangsúlyozta: Románia alapvető érdeke a szuverén, független, egységes és oszthatatlan nemzetállam létének a biztosítása. Az üzenetet maga az elnök mondta el a parlament két házának együttes ülésén. Kiemelte, hogy most első alkalommal Románia biztonságát nem elsősorban katonai kérdésként kezelik, hanem folyamatként, mely felöleli a társadalom életének minden vetületét. Az elmúlt hat hónapban Romániának súlyos biztonsági kockázatokkal kellett szembenéznie minden, a nemzetbiztonsági stratégiát érintő területen - hangsúlyozta Constantinescu, példaként említve az év eleji bányászmegmozdulásokat, a román pénzügyi és bankrendszer, a lej összeomlásának veszélyét. Constantinescu Románia alapvető érdekei között a szuverén, független, egységes és oszthatatlan nemzetállam létének biztosítását, a demokratikus politikai rendszer megszilárdítását, valamint a határon túl élő románok nemzeti azonosságának megőrzését sorolta fel. Kockázatot jelenthet a térségbeli feszültségek és katonai konfliktusok kiterjedése, a belső gazdasági, pénzügyi és szociális nehézségek elhúzódása, a szervezett bűnözés és a nemzetközi terrorizmus, továbbá - az elnök szerint - a szeparatizmushoz, idegengyűlölethez, intoleranciához, az etnikai, vagy vallási konfliktushoz vezethető akciók. - Szabó Károly szerint összességében pozitívnak értékelhető a dokumentum. Újdonsága az állampolgári jogok szabad gyakorlásának a biztosítása. Mostanáig inkább az állam, mint az állampolgár biztonságára helyezték a hangsúlyt. Az alapelvek nem haladják túl az alkotmány, első cikkelyét, amely kimondja, hogy Románia egységes nemzetállam. Az RMDSZ szempontjából a dokumentumból nagyon fontos alapelv rögzítése hiányzik, az, hogy a kisebbségek problémájának rendezése biztonsági tényező. A nyilatkozatba nem került be, hogy a feszültségforrások nem a kisebbségek jogos követelésének előterjesztése, hanem azok el nem ismerése miatt adódik. A nyilatkozat a Legfelső Védelmi Tanács és az elnöki hivatal munkája, és ezért nem kerül a parlament elé elfogadásra - mondta Szabó Károly. /Constantinescu államfő üzenete a parlamentnek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./
1999. július 13.
A Székelyudvarhelyen történt titkosszolgálati megfigyeléssel kapcsolatban Szabó Károly szenátor emlékeztetett a négy évvel ezelőtt híressé vált Terasa Anda botrányhoz, amely Bukarestben történt. Egy vendéglőben újságírókat figyeltek meg, és tulajdonképpen csapdába ejtették magukat a megfigyelőket, a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) munkatársait. Az ügy azzal ért véget, hogy leváltottak egy magas rangú tábornokot, akinek a beosztottjai voltak a "fiúk". Ez tulajdonképpen Virgil Magureanunak, az RHSZ vezetőjének a manővere volt, hogy megszabadulhasson egyik "kellemetlen" beosztottjától. Annak a látszatát keltették, hogy törvénytelen cselekedetet hajt végre az RHSZ azért, hogy a hivatalon belül leszámolhasson valakivel. A székelyudvarhelyi lehallgatási botrány esetében ugyanezeket a fogásokat alkalmazták. Szabó Károly szerint provokáció történt. Az esemény nyílt rendezvény volt, amelyen bárki részt vehetett. Tehát nem volt mit megfigyelni. Az a gyanúja hogy az RHSZ székelyudvarhelyi kirendeltségének a vezetőjét szeretnék leváltani. - Az RHSZ vezetésének hivatalos magyarázatot kell adnia a parlamentnek a székelyudvarhelyi incidensről - hangsúlyozta Ionut Gherasim, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) országos vezetőségének tagja az MTI-nek adott nyilatkozatában. - A Demokrata Párt képviselője, Liviu Spataru kijelentette: az RHSZ-nek joga van arra, hogy mindent megtegyen a nemzetbiztonság védelme érdekében. - Az RTDP szenátora, Radu Timofte úgy vélte, hogy az RHSZ akciója teljesen törvényes volt. A szenátor meggyőződése, hogy a titkosszolgálat bizonyítékokkal rendelkezik "azoknak a szélsőséges magyaroknak a ténykedéséről, akik a területi autonómiával kapcsolatos követeléseket próbálnak megvalósítani. Azt hiszem, a titkosszolgálatnak konkrét adatai vannak arról is, hogy ebben a térségben félkatonai szervezetek léteznek, amelyekről az RHSZ tájékoztatta a hatóságokat, köztük a Legfelső Védelmi Tanács elnökét, Emil Constantinescu államfőt is." - A Nagy-Románia Párt képviselője, Daniela Buruiana Aprodu szerint a legnagyobb gond az, hogy az RHSZ "a magyar revizionizmus rendkívül kényes kérdésében bukott le". Az RHSZ vezetésének emiatt kell számot adnia, mert az "teljesen természetes, hogy az RHSZ ellenőriz minden eseményt, amelyet az RMDSZ ilyen vagy olyan mértékű közreműködésével rendeznek". /Szabó Károly: Provokáció történt Székelyudvarhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./ A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ nem a Polgári esték című rendezvény résztvevőit figyelte, hanem más feladatot végzett július 8-án Székelyudvarhelyen - közölte júl. 12-én Mircea Gheordenescu, az SRI aligazgatója. Az SRI illetékesei ugyanakkor a magyar Duna Televíziót vádolták azzal, hogy elferdítette a történteket, feltételezéseket tényeknek tüntetett fel, "szekus módszerekről" beszélt, s az RHSZ gépkocsijának egyszerű jelenlétét a törvény megsértésének igyekezett feltüntetni. A titkosszolgálat eddig sem figyelt és ezután sem fog olyan rendezvényeket figyelni, amelyeket a törvényes kereteken belül tartanak be - szögezték le az RHSZ illetékesei. Gheordenescu ehhez hozzátette: "Vajon mit követtek el az est résztvevői a nemzetbiztonság ellen, ha úgy vélték, hogy figyelik őket?" /Cáfol az RHSZ. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./
1999. július 28.
Júl. 28-án a Legfelső Védelmi Tanács Emil Constantinescu államfő elnökletével megvitatta az ország nemzetbiztonsági stratégiájának időszerűsítését. Az új nemzetbiztonsági stratégiát Emil Constantinescu a parlamentben politikai nyilatkozat formájában fogja ismertetni az őszi ülésszak kezdetén. Ezt követően a kormány kidolgozza a nemzetbiztonság Fehér Könyvét, majd a parlament elé terjeszti az abból következő törvényeket, köztük a védelmi tervezési törvényt. A harmadik szakaszban a nemzetvédelmi minisztérium kidolgozza Románia katonai stratégiáját, a belügyminisztérium pedig a közrend biztosításának doktrínáját. /Időszerűsített nemzetbiztonsági doktrína. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./
1999. október 20.
Okt. 18-án Emil Constantinescu államfő elnöklésével ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács. Az ülésen elsősorban az állampolgárok ellen irányuló bűnözés jelenségét elemezték. A rendőrség november elsejétől speciális akcióprogramot léptet életbe, melynek célja a zsúfolt településeken és negyedekben ellenőrzés alatt tartani a bűnözést. Középtávú intézkedésként vettek tervbe az állampolgárok szabadsága és tulajdona ellen irányuló bűntettekért járó büntetések újratárgyalását, továbbá új jogszabályok kidolgozását a bűnözés elleni küzdelem hatékonyabbá tétele érdekében. A román-magyar vegyes zászlóalj operatívvá tételére nyújtott összegek elégtelenek, a Legfelsőbb Védelmi Tanács felkérte a kormányt, hogy keressen pénzforrásokat e célra. /A Legfelsőbb Védelmi Tanács a bűnözés megfékezéséről. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./
2000. március 22.
A parlament szakbizottságai kivizsgálást kezdeményeztek az elmúlt napokban kirobbant, és Zavtragate néven ismertté vált üggyel kapcsolatban. A Cotidianul bukaresti napilap ismertette a Zavtra című orosz hetilap cikkét, amely szerint Románia és Oroszország között egyeztetések folytak egy titkos telefonvonal kiépítése érdekében, amely összekötötte volna a Kremlt a Cotroceni-val. Az orosz hetilap kommentárja szerint amennyiben Romániában ismét a baloldal kerül hatalomra, Oroszország növelheti befolyását a Balkánon. Újabb "szenzáció" járta be a sajtót: az Evenimentul Zilei idézte Nicolae Plesita tábornokot, aki szerint Ion Ratiu, a KDNPP néhány hónapja elhunyt alelnöke "a magyar irredentizmus elleni harcban" együttműködött a Szekuritáté külföldi hírszerzési részlegével. - Teodor Melescanu volt külügyminiszter cáfolja, hogy Cotroceni és Kreml között egyeztetések folytak volna egy "forró vonal" bevezetése érdekében. Az RTDP a parlament szakbizottságait az ügy sürgős kivizsgálására szólítja fel, mivel szerintük ez kizárólag az RTDP és annak elnöke, Ion Iliescu ellen irányul. Rákóczi Lajos képviselő elmondta: 1958-ban kormányközi egyezmény született Románia és Szovjetunió között a speciális telefonvonal bevezetéséről. Ezt követte az 1969-ben elfogadott egyezmény, amely a különleges távirati vonalakról rendelkezett. Ez a két jogi norma működött 1989-ig, amelynek értelmében speciális telefonvonallal összekapcsolták a volt KGST-országokat. 1990-ben nem tárgyalták újra a kérdést. 1991-ben az orosz föderáció levélben fordult a román Legfelsőbb Védelmi Tanácshoz, amelyben a kapcsolatok újraértékelését, illetve az ilyen jellegű szolgáltatásokról szóló új egyezmény megkötését javasolta. Az orosz és a román fél azonban nem tudott megegyezni. 1994-ben azután aláírtak egy technikai egyezményt anélkül, hogy konzultáltak volna a Legfelsőbb Védelmi Tanáccsal és a külügyminisztériummal. Úgy néz ki, hogy a javaslat Ion Iliescu volt államfő köréből jött. - Az információk zavarosak, a jövő héten is folytatják a meghallgatást. 1997-1998-ban a külügyminisztérium utasítást adott ki, amelyben elrendeli, hogy az összes ilyen jellegű telefonkapcsolatot meg kell szüntetni. Így 1998-ban megszűnt Csehországgal, 1999-ben Magyarországgal, 2000-ben Bulgáriával, idén, március 20-án némították el az orosz-román telefonvonalat is - tájékoztatott a képviselő. /Papp Annamária: Tovább bonyolódik a "Zavtragate" Inkább az állami intézmények közt kellene "hot-line" = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./
